A blog indulása óta a legtöbb kérdést, megkeresést az osztatlan közös földtulajdon és főként annak lehetséges megszüntetése tárgyában kaptuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy a témát alaposan körüljárjuk és több bejegyzést is szentelünk neki a jövőben, annak érdekében, hogy minél több információt tudjuk közérthető módon megosztani, valamint hogy minél több egyedi problémára is tudjunk megfelelő megoldást találni. A sok megkeresés mellett az adja az apropóját mostani bejegyzésünknek, hogy az Országgyűlés 2021. december 14-i ülésnapján elfogadott egy olyan törvénymódosítást (T/14728. számú törvényjavaslat, amely törvényként jelen bejegyzés írásakor még nem került kihirdetésre), ami a jövőben várhatóan megakadályozza, hogy az öröklések nyomán újabb és újabb osztatlan közös földtulajdonok keletkezzenek. Nézzük is a részleteket:

Mi ez és mi vele a baj?

A Polgári Törvénykönyv definíciója alapján „A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet” [2013. évi V. törvény 5.73. § (1) bek.]. Ez magyarra fordítva és a termőföldekre vonatkoztatva annyit jelent, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földnek egyidejűleg több tulajdonosa van és a tulajdonostársak számára a saját tulajdoni arányuk ismert, de az, hogy a területrészük pontosan hol helyezkedik el az ingatlanon belül, az nem meghatározott. Ezt a képet árnyalja az ún. használati rend, amelyet – elvileg(!) – minden osztatlan közös tulajdonú földre meg kellett volna kötni a tulajdonosoknak, és amely – szintén elvileg – a tulajdoni hányadoknak megfelelő területnagyságok szerint mutatja az egyes tulajdonostársak által használható területrészt. Azért csak elvileg, mert a legtöbb esetben sajnos nem is készült használati rend, vagy ahol készült, ott sem mindig a tulajdoni hányadoknak megfelelő módon ábrázolták az egyes tulajdonosokra eső területrészeket, kihasználva, hogy sok tulajdonos elérhetetlen vagy nem foglalkozik az osztatlan közös földjével.

Az osztatlan közös földtulajdonhoz kapcsolódó problémák több tőről fakadnak, tekintsünk át néhányat ezek közül:

- egy osztatlan közös földben lévő tulajdoni hányad általában jóval kevesebbet ér, mint egy 1/1 arányú földtulajdon;

- épp a tulajdonostársak miatt nehéz bármit is kezdeni az osztatlan közös tulajdonú földdel, sokkal körülményesebb pl. egy haszonbérleti szerződés megkötése, mint 1/1 tulajdon esetén;

- az osztatlan közös tulajdon forgalomképessége, piaci helyzete sokkal rosszabb az 1/1-es földtulajdonnál;

- hitelfelvétel esetén jóval nehezebb fedezetként bevonni egy tulajdoni hányadot, mint egy önálló ingatlant;

- a sok eltűnt, elhunyt tulajdonostárs miatt a jogi helyzete is sokkal bonyolultabb az osztatlan közös földeknek;

- az osztatlan közös tulajdon jellemzően egy kényszerközösség, így ritka a tulajdonostársak közti teljes érdekazonosság, ami a használatot, az értékesítést és bármilyen más tulajdonosi döntést megnehezít;

- összességében egy földpiaci béklyóként jellemezhetjük az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek túlnyomó többségét, eltekintve a ritka kivételektől (amikor egy testvérpár vagy egy házaspár szándékosan kerül osztatlan közös tulajdoni helyzetbe és tudja is kezelni azt).

Ha szabadulnál az osztatlan közösből…

A fenti probléma-halmaz bármelyike elég indok lehet arra, hogy meg akarj szabadulni az osztatlan közös földtulajdoni közösségtől. De hogyan? Nos, erre több módszer is kínálkozik, vegyük ezeket sorra:

- Ma már nem lehet élni ezzel a módszerrel, de a kronológiai sorrend miatt megemlítjük, hogy ha már korábban kezdeményezted a megszüntetést, akkor mi az eljárásrend: 2012-ben az állam lehetőséget biztosított arra, hogy bármely osztatlan közös tulajdonú föld tulajdonosai kérjék az ingatlan megosztását és a saját tulajdoni hányadaik 1/1 tulajdonként, új helyrajzi számon történő kiméretését. Bármilyen hihetetlen, de az egyébként az ügyfelek számára ingyenes eljárás a mai napig sem zárult le… egy eljárás legalább 450-500 napig tart és mindig akad olyan tulajdonostárs, akinek nem tetszik valami, ezért mindent megfellebbez, így belátható időn belül ezen eljárások vége nem is látszik. Egyébként kb. 50 ezer ingatlan ingyenes megosztását kezdeményezték a tulajdonosok az államnál, amihez képest legalább 1 millió db termőföld érintett osztatlan közös tulajdonnal.

- A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint is lehetséges az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése, ehhez azonban a tulajdonostársak 100%-ának egyetértése, komoly földmérési munkák, sok idő, energia és pénz ráfordítása szükséges, és a fentebb említett, „nekem semmi sem jó” hozzáállású tulajdonostársak miatt szinte lehetetlen ezen a módon megosztani bármely osztatlan közös tulajdonú földet, ahol kettőnél több tulajdonostárs érintett.

- Nyilván az állam is rájött, hogy vállalhatatlanul nagy luxus lenne adófizetői pénzből finanszírozni az egyébként soha véget nem érő megosztásokat mintegy 1 millió földterület esetében, így megalkották a 2020. évi LXXI. törvényt, amely a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szól, és amely 2021. január 1-je óta hatályos. A törvény egyik alapvető megoldása az osztatlan közös tulajdonú földek megosztására egy ún. „osztóprogram” segítségével történő fizikai megosztás. A nagy újdonság e megoldásnál az, hogy a megosztási eljárás megindításához nem kell a tulajdonosok teljes akarategysége, hanem elég a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többség (50%+1) és a folyamathoz elvileg nem kell földmérő. Hogy miért csak elvileg, azt majd egy későbbi posztban részletezzük… Amit viszont már itt is hangsúlyoznunk szükséges: ezzel a módszerrel csak azoknál a földeknél lehet élni, ahol az egyes tulajdonostársakra a tulajdoni hányaduk és az adott föld teljes területe alapján legalább a törvényben előírt minimális méretű önálló földterület jut. Ez szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 1 hektár, szőlő, kert, gyümölcsös és nádas művelési ág esetén 3000 m², míg zártkerti földeknél 1500 m². Az eljárás részleteinek ismertetésére külön posztot szentelünk, ehelyütt csak megjegyezzük, hogy a potenciálisan érintett osztatlan közös tulajdonú földek többsége méretük és a tulajdonosok száma miatt nem felel meg ezen eljárás követelményeinek…

- De van másik lehetőség is az említett törvényben, ezt úgy hívják, hogy „bekebelezés”. Az eljárás lényege, hogy bármely olyan tulajdonostárs, aki legalább 3 éve birtokol egy osztatlan közös tulajdoni hányadot (vagy rövidebb ideje, de öröklés útján vagy közeli hozzátartozójától szerezte), pénzért megvásárolhatja valamennyi rajta kívülálló tulajdonostársa tulajdoni hányadait. Ebben az esetben árverseny is kialakulhat, ha többen egyidejűleg vásárolnák meg a tulajdonostársaik tulajdoni hányadait. Ennek a módszernek is egy külön posztot szentelünk a jövőben, hiszen a legtöbb osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljárás e módszer alapján várható. Fontos, hogy sem az előző pontban leírt, sem ezen megoldáshoz nem szükséges földművesnek lennie a kezdeményező tulajdonostársnak és az osztatlan közös tulajdon ilyen módszerekkel történő felszámolásával akár a 300 hektáros földtulajdon-szerzési maximum is átléphető.

- A törvény meghatároz egy harmadik módszert is az 1/1 tulajdon kialakítására, ez pedig az az eset, amikor sok (legalább 30) tulajdonos érintett egyetlen osztatlan közös tulajdonú földben, és 2 éven belül legalább háromszor sikertelenül próbálták valamelyik módszerrel megszüntetni e tulajdoni formát. Ilyenkor az államtól (a Nemzeti Földügyi Központtól) lehet kérni az ingatlan kisajátítását. Más kérdés, hogy az NFK forráshiányra hivatkozva megtagadhatja ezen eljárás lefolytatását, tehát itt sincs garancia az 1/1-es földtulajdon kialakítására.

Hogy járok a legjobban?

Erre nincs egységes válasz a módszerek sokfélesége és az érintett földek különbözősége miatt. Minden földnél más és más módszer lehet eredményre vezető, a tulajdonosok számától, elérhetőségétől, a föld művelési ágától, méretétől, egyéb jellemzőitől függően. Sőt, lehet olyan helyzet, amikor éppen az osztatlan közös földtulajdoni forma fenntartása a legoptimálisabb helyzet a tulajdonosok számára (pl. egy házaspár esetén). Hangsúlyozzuk ennek kapcsán, hogy nincs megosztási kényszer, a hivatkozott törvényi szabályok is csak a lehetőséget adják meg arra, hogy immár bármelyik föld megosztásra, vagy tisztességes mértékű (erről is lesz még szó a későbbi posztjainkban) pénzbeli megváltás alapján egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerüljön.

Mi változik az öröklési szabályoknál?

A bevezetőben említett törvénymódosítással a fentebb hivatkozott, az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó, 2021. január 1-jétől hatályos szabályok kerülnek kiegészítésre (végre-valahára!) a termőföldek öröklésére vonatkozó rendelkezésekkel. Nevezetesen azzal, hogy amennyiben egy 1/1 tulajdonú földet törvényes öröklés útján többen örökölnek, akkor törvényi kötelezettségük lesz elkerülni az osztatlan közös tulajdon létrejöttét. Ilyenkor tehát az örököstársak vagy megállapodnak a földnek az egyikük tulajdonába adásáról (ún. osztályos egyezség keretében), vagy megoszthatják (a rájuk eső tulajdoni hányadnak megfelelő méretű ingatlanokra, de ilyen esetben el kell érni a fentebb hivatkozott területi minimumokat!), vagy pedig egyben is értékesíthetik azt.

Ha pedig nem 1/1 tulajdonnal érintett ingatlan, hanem eleve egy osztatlan közös tulajdoni hányad az örökség tárgya, úgy az örökösöknek szintén 3 lehetősége van. Vagy a már említett osztályos egyezség keretében az egyik örököstárs kapja tulajdonba, vagy az örökösök közösen kezdeményezhetik az osztóprogram segítségével történő megosztást, illetve a „bekebelezést”. A harmadik lehetőség pedig a tulajdoni hányad egyben történő értékesítése (praktikusan valamelyik tulajdonostársnak) vagy az államnak történő felajánlása. Utóbbi előírás kapcsán a törvénymódosítás nem ad választ arra a kérdésre, hogy az államnak ingyenesen vagy ellenérték fejében lehet-e felajánlani a tulajdoni hányadot és arra sem, hogy ilyen esetben az állam köteles-e elfogadni a felajánlást, és azt sem tudjuk meg, hogy ellenérték fejében történő felajánlás esetén a hagyatéki leltárban szereplő érték vagy az NFK által megbízott értékbecslő által megállapított érték lesz-e az irányadó? Mivel az állam az elmúlt évtizedekben (leszámítva a közel 20 éve lezárult „Termőföldért életjáradékot” programot) általában nem vásárolt és nem is fogadott el felajánlott tulajdoni hányadokat, a magunk részéről szkeptikusak vagyunk ezen új szabályozás gyakorlati érvényesülése kapcsán.

Most is van egy bónusz tippünk!

Ha az eddig leírt, az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos témakör bevezetőjének szánt gondolatok még nem vették el teljesen a kedved attól, hogy belevágj akár a megosztásba, akár a bekebelezésbe, akár más módszer alkalmazásába, és esetleg befektetési lehetőséget is látsz az osztatlan közös tulajdonban, akkor van számodra egy tippünk. Nem lehetetlen ugyanis tulajdonostársként bekerülni osztatlan közös tulajdonnal érintett földek tulajdonosi közösségeibe. Az említett 1 millió darab osztatlan közös tulajdonú földből igen sok olyan is akadhat, ahol egyik tulajdonos sem kezdeményez semmilyen megosztási vagy egyéb eljárást és egymás tulajdoni hányadait sem szokták megvásárolni, viszont szabadulnának a saját tulajdoni illetőségüktől. Ilyen esetben tud belépni eredményesen egy külső szereplő a tulajdonosi közösségbe. Ne feledd, hogy ha a megvásárolni tervezett tulajdoni hányad területarányosan nem éri el az 1 hektárt, még földműves regisztráció sem szükséges a vásárláshoz. Természetesen nem földművesként akár több tulajdoni hányadot is meg lehet vásárolni különböző földekben az összesen 1 hektáros területhatárig. Ezt követően pedig már „csak” meg kell várni, hogy elteljen 3 év és máris kezdeményezhető az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, akár úgy is, hogy annak eredményeként Te legyél az 1/1 arányú tulajdonos.

Ha Neked is van tulajdoni hányadod osztatlan közös földben és szeretnéd rendezni a helyzetet, de nem tudod, hogyan kezdj hozzá vagy most vennél osztatlan közös földet, esetleg javasolnál nekünk olyan témákat, melyekről szívesen olvasnál a blogon, írj nekünk bátran a foldkorulipalya@gmail.com címre.