Egyre többen érdeklődnek az osztatlan közös tulajdonnal érintett földterületek megosztása, az osztatlan közös tulajdoni viszonyok felszámolása iránt, azonban sajnos a legtöbb érintett nincs tisztában a rendelkezésre álló jogi lehetőségekkel és az egyes eljárások gyakorlati részleteivel. Nekik is, és mindenkinek, akit bármilyen módon érinthet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése, szeretnénk segítséget nyújtani mostani posztunkkal, melyben a több mint egy éve hatályos új szabályozásban rejlő legfőbb előnyöket emeljük ki. Mivel még mindig több mint 1 millió földterületet érint az osztatlan közös földtulajdon hazánkban, így ennek a sajátos tulajdoni formának a tömeges megszüntetése jelentősen átalakíthatja a földek tulajdonosi szerkezetét és komoly hatással lehet magára a földpiacra is. De miért is éri meg az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése?

1.) Mert bármelyik földre indítható megszüntetési eljárás

A korábbi szabályokhoz képest jelentős újdonság, hogy jelenleg bármilyen termőföldön (és a mező- vagy erdőgazdasági használatú zártkertek esetén) ténylegesen megszüntethető az osztatlan közös tulajdon, így például erdők esetében is. Mivel többféle eljárás közül választhatnak az érintettek, így sem az ingatlan mérete, sem a tulajdonosok száma, sem a föld használati viszonyai nem befolyásolják azt, hogy megszüntethető-e az osztatlan közös tulajdon.

2.) Mert minden érintett önálló földtulajdont vagy extra bevételt szerez

Amennyiben az adott földterület fizikai megosztására kerül sor, úgy az eljárás végén önálló, tehát 1/1 arányú földtulajdon(ok) jön(nek) létre. Ahol pedig az egyes tulajdonostársakra túl kis méretű önálló tulajdonú földterület jutna, ott pénzbeli kompenzációt, azaz extra jövedelmet kapnak az érintettek tulajdoni hányadukért. Utóbbi különösen a kisebb méretű, semmilyen módon nem hasznosított osztatlan közös tulajdonú földek tulajdonosainak lehet jó hír. Ha pedig – egyéb megoldások kudarca esetén – az állami kisajátítást kérik a tulajdonostársak, az az eljárás is pénzbeli eredményt jelent az érintetteknek, hiszen kártalanítást kapnak az állami tulajdonba kerülő tulajdoni hányadukért.

3.) Mert bárki kezdeményezheti

Természetesen „bárki” alatt bármelyik tulajdonostársat kell érteni, aki legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik az adott osztatlan közös tulajdonú földben, vagy öröklés útján szerezte tulajdoni hányadát vagy közeli hozzátartozójától szerezte tulajdonjogát. Bekebelezési eljárásoknál, amennyiben árverseny alakulna ki az egyes tulajdonostársak között, mert többen is szeretnék az egész földet saját tulajdonukba venni, úgy fontos, hogy a fenti feltételeknek nemcsak az eredeti ajánlattevő tulajdonostársnak, hanem valamennyi olyan személynek meg kell felelnie, aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében a többi tulajdonostársnak vételi ajánlatot tesz.

4.) Mert nem kell földművesként regisztrálni

Nincs olyan jogszabályi előírás, amely a földműves-regisztrációt megkövetelné az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését kezdeményező személyektől. Ezzel megnyílt az út a mintegy 3,5 millió természetes személy előtt, akik osztatlan közös tulajdonú földben tulajdonosként érintettek, hogy kezdeményezzék ezen tulajdoni forma megszüntetését. Természetesen, eltérően az általános földügyi szabályoktól, a földműves-minőség előírásának hiányában bármely tulajdonostárs 1 hektárnál nagyobb termőföld-tulajdont is szerezhet, amennyiben a tulajdonszerzés osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének az eredménye. Sőt…

5.) Mert így 300 hektárnál is több föld kerülhet egy személy tulajdonába

Általános szabály, hogy a földművesnek minősülő természetes személy legfeljebb 300 hektár termőföld tulajdonát szerezheti meg. Ehhez képest amennyiben az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése eredményeként szerez valaki földtulajdont, úgy ezzel a tulajdonszerzéssel a 300 hektáros törvényi földszerzési maximumot is túllépheti, akár a 4.) pontban leírtak szerint az is, aki nem minősül földművesnek. Vagyis lehetséges az, hogy akár néhány hektárnak megfelelő osztatlan közös tulajdoni hányadból kiindulva valaki több száz hektár termőföld tulajdonosává váljon.

6.) Mert nincs kifüggesztés, hosszas hatósági eljárás

A termőföld adásvétele tárgyában kötött szerződések túlnyomó többségét egy előzetes hatósági jóváhagyást követően 60 napra ki kell függeszteni, hogy az arra jogosultak élhessenek elővásárlási jogukkal. Ezután következik egy hosszadalmas hatósági jóváhagyási procedúra. Mindez egyrészt rendkívül elnyújtja a tulajdonjog-változás időigényét, másrészt vevői oldalon bizonytalanságot okozhat, hiszen egy sikerrel belépő elővásárló kiütheti pozíciójából az eredeti vevő-jelöltet. Ezt a hosszadalmas és bonyolult eljárást tehát nem kell lefolytatni az osztatlan közös tulajdonú földek tulajdoni viszonyainak rendezése kapcsán, hiszen fizikai megosztás esetén 90 nap alatt, bekebelezés esetén pedig – az ingatlan jellemzőitől függően – akár ennél is gyorsabban le lehet zárni a teljes eljárást.

7.) Mert az eljárás olcsó és gyors

A gyorsaságra az előző pontban már utaltunk, ez abban is megnyilvánul, hogy – szemben a hagyományos termőföld-adásvételi ügyletekkel – az előkészítést akár ügyvéd bevonása nélkül is megkezdheti a tulajdonostárs, tájékozódhat a jellemző földárakról, akár előzetesen egyeztethet a tulajdonostársakkal is, és így jelentősen rövidítheti a tényleges eljárási időtartamot. Az olcsóság pedig természetesen mindig relatív, de a fizikai megosztással történő osztatlan közös tulajdon megszüntetésének mindössze egy 15 ezer forintos egyszeri díja van (ezt a földhivatalnak kell fizetni), amely mellett az ügyvédi költség merül fel biztosan a kiadási oldalon. Más a helyzet a bekebelezésnél, ahol sok tulajdonos gondolhatja azt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével járó adminisztráció költségei kisebb területű földek – és főleg nagyszámú tulajdonostárs – esetén nem érik meg a befektetést. Holott, ha megnézzük a bekebelezéshez kapcsolódóan az állam által művelési áganként és járásonként közzétett minimális ajánlati árakat, akkor azt láthatjuk, hogy önálló tulajdonosként, a teljes ingatlant birtokolva mindenképpen jobban járhatunk. Hogy miért, arra a következő két pontban válaszolunk.

8.) Mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése azonnali értéknövekedést okoz

Mégpedig igen komoly mértékű értéknövekedést. Gyakran láthatjuk – művelési ágtól és országon belüli elhelyezkedéstől függetlenül – hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése azonnali, akár 100%-os értéknövekedést okoz az új tulajdonosnak. Ha összevetjük az állam által közzétett „értékbecslési ajánlatban” szereplő minimális árakat a konkrét település földpiacának 1/1-es tulajdonú ingatlanait jellemző aktuális kínálati árakkal, akkor a legtöbb esetben azonnal egyértelművé válik, hogy anyagilag is megéri belevágni az osztatlan közös tulajdon megszüntetésébe. Ha pedig hosszabb távon gondolkodunk a termőföld-befektetésben, úgy még nagyobb jövedelmet jelenthet az 1/1 arányúvá váló földtulajdon. Ezt részletezzük a következő pontban.

9.) Mert magasabb éves jövedelem érhető el 1/1 arányú földtulajdonnal

Ha megvizsgáljuk az évente közreadott különféle termőföld-értéktérképeket, azt láthatjuk, hogy a hazai földek értéke – művelési ágtól függetlenül – az elmúlt években emelkedett átlagosan mintegy évi 8%-al. Ez a tény önmagában is vonzóvá teszi a termőföldet, mint befektetést. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése esetén azonban ehhez az értékhez hozzá kell adni egyrészt az előző pontban bemutatott azonnali értéknövekedést, ami az 1/1 arányú tulajdon kialakításával jár, valamint az önálló tulajdonú föld lényegesen jobb hasznosíthatóságából adódó további többletjövedelmet is. Ha ezeket a tényezőket is alapos megfontolás tárgyává tesszük, gyorsan értelmet nyer az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárások 7.) pontban említett relatív olcsósága. Hiszen egy kisebb méretű föld elsőre drágának tűnő 1/1 tulajdonúvá alakítása is eredményezhet annyi bevételt és értéknövekedést, ami bőven kompenzálja az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének kezdeti költségeit.

10.) Mert egyszerűbbé válik az ingatlannal való rendelkezés

Ezt az előnyt szinte szükségtelen részletesen magyarázni azoknak, akik valaha is érintettek voltak bármilyen osztatlan közös ingatlantulajdonban. Amíg ez a tulajdoni forma fennáll, sokkal nehezebb bármilyen, az ingatlannal kapcsolatos használati, hasznosítási, beruházási, stb. döntést meghozni, mert mindig lesz legalább egy tulajdonostárs, akinek a javaslat biztosan nem fog tetszeni és minden eszközzel ellene lesz. Ezeket a helyzeteket is ki lehet tehát küszöbölni a ma hatályos szabályokkal, hiszen az egyszerű tulajdonosi többség vagy akár egyetlen tulajdonostárs egyezsége, illetve döntése is elvezethet az osztatlan közös tulajdon gyors és olcsó megszüntetéséhez.

Mostani posztunkban tehát az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének a tulajdonosok oldalán jelentkező előnyeit taglaltuk és nem térünk ki a folyamat nemzetgazdasági szinten jelentkező előnyeire, amely a földtulajdonosi struktúra remélt, jelentős mértékű átalakulásán alapulhat, amennyiben nagy számban megindulnak ezek az eljárások. Bízunk benne, hogy így lesz és a néhány négyzetméterestől az akár százhektáros osztatlan közös tulajdonú földekig mindenhol felszámolásra kerülhet ez a tulajdoni forma.

Ahogy bármilyen földügyi probléma, úgy az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése kapcsán is írhatsz nekünk a foldkorulipalya@gmail.com címre, igyekszünk a legjobb megoldást megtalálni. Ha pedig javasolnál témákat, melyekről szívesen olvasnál a blogon vagy a termőföldekhez, az agráriumhoz kapcsolódó reklámodat szeretnéd elhelyezni a blogon, akkor is keress minket.