Több posztban is foglalkoztunk már a földtulajdonlás pozitív oldalával, például azzal, hogy miért éri meg termőföldbe fektetni és hogy ez milyen gazdasági és egyéb előnyökkel járhat. Most azokra a legfontosabb feladatokra, kötelezettségekre hívjuk fel a figyelmet, amelyet minden földtulajdonosnak teljesítenie kell. Amennyiben a föld haszonbérbe adására kerül sor vagy egyéb jogcímen a tulajdonoson kívüli személy használja azt, úgy a kötelezettségek egy részének teljesítése is a földhasználóra hárul. A jogszabályok jellemzően a földhasználót nevesítik az egyes kötelezettségek címzettjeként, hiszen a földhasználón magát a földtulajdonost is érteni kell, amennyiben nincs bérbe adva az adott termőföld.

1.) Pénzügyi kötelezettségek

Itt elsősorban a földtulajdonos különféle adó- és illetékfizetési kötelezettségeire kell gondolnunk. Az egyes illetékfizetési kötelezettségekről és a lehetséges mentességekről korábbi posztunkban (https://foldkorulipalya.blog.hu/2022/02/04/igy_mentesulhetsz_az_illetekfizetes_alol_foldvasarlasnal) részletesen is írtunk, itt csak arra utalunk, hogy alapesetben a vételár 4%-a a visszterhes vagyonátruházás (tehát a földvásárlás) illetéke, amely alól azonban a föld tartós saját használatban tartásával lehet mentesülni. Földadók, mint helyi adók kivetése természetes személy földtulajdonosokra manapság széleskörben nem jellemző, sőt, néhány korábbi hasonló adókivetési „próbálkozást” az Alkotmánybíróság semmisített meg. Tehát ma is előfordulhat helyi adó kivetése a termőföld-tulajdonhoz vagy földhasználathoz kapcsolódóan (illetve a jövőre nézve is folyamatosan változhat a települési önkormányzatok adókivetési joga), ezért érdemes földvásárlás vagy haszonbérbe adás előtt erről is tájékozódni a helyi önkormányzatnál.

2.) Művelési kötelezettség

Alapvető kötelezettsége a földtulajdonosnak, illetve a földhasználónak, hogy a termőföldet művelési ágának megfelelően művelje. A termőföld védelméről szóló törvény szerint „a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.” Tehát ha nem is műveli a földhasználó a földjét, a különféle gyomnövényekkel szembeni védekezési feladatokat akkor is el kell látnia.

3.) Parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok

Az egyes gyomnövények közül a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó kötelezettség – annak magyarországi intenzív elterjedtsége miatt – külön is nevesítésre került törvényi szinten. Az élelmiszerláncról szóló törvény a következőt írja elő a parlagfű terjedésének megakadályozására: „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Amellett, hogy e kötelezettség elmulasztása komoly bírsággal is jár, szót kell ejtenünk az ún. „közérdekű védekezésről”, amelyet a hatóság minden esetben elrendel, ha a földhasználó (földtulajdonos) nem tesz eleget védekezési kötelezettségének. A közérdekű védekezés végrehajtása a tulajdonos (földhasználó) költségére történik és ahhoz nem is szükséges az előzetes értesítése. Tehát anyagilag mindenképpen sokat kockáztat az, aki földhasználóként elhanyagolja a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatait.    

4.) Vadkár-elhárítási és megelőzési kötelezettség

Földtulajdonosként nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a tulajdonunkban álló terület nagy eséllyel valamelyik vadászterület része. Ez azt jelenti, hogy a földünket vadgazdálkodási-vadászati tevékenység céljára a vadászati jog jogosultja (általában a helyi vadásztársaság) és természetesen számos vadon élő állat is „igénybe veszi”. Előbbi társaság a föld időleges használatáért haszonbérleti díjat fizet a földtulajdonosnak, míg utóbbiak jellemzően csak károkat okoznak (rágásukkal, taposásukkal, stb.), melyeket vadkárnak hívunk és amely károsításokkal szemben a földhasználó (tulajdonos) köteles védekezni, mégpedig elsőre meglepő módon sokrétűen. Konkrétan az alábbi 8 vadkár-megelőzési/elhárítási feladatokat írja elő a vadgazdálkodásról szóló törvény a földhasználó számára:

- a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetve közre kell működnie;

- a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesítenie szükséges;

- a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodnia kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

- a földhasználó által szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőriznie kell;

- nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan köteles közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

- a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával indokolt gondoskodnia;

- mezőgazdasági tábla esetén hozzá kell járulnia, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

- apróvadas vadászterületen az egyes mezőgazdasági táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt kell használnia.

5.) A különféle hulladékokkal összefüggő feladatok

A termőföldekre kerülő – a tulajdonos, a földhasználó vagy akár harmadik személy által oda elhelyezett – hulladék kapcsán a „szennyező fizet” elvet kell leginkább hangsúlyoznunk, ami a konkrét esetben azt jelenti, hogy minden, a termőföldön található hulladékért a tulajdonos (a földhasználó) lesz a felelős, függetlenül attól, hogy az hogyan került oda. A termőföldre hulladékot szállítani máshonnan tilos, azonban a hatályos törvényi előírások alapján az egyértelműen a termőföldön keletkező hulladékból (pl. zöldhulladék) legfeljebb 3 m³ mennyiség legfeljebb 1 évig külön engedély nélkül is gyűjthető az ingatlanon. Ha tehát földet szeretnénk venni, érdemes azt nemcsak az adásvételi szerződés megkötése előtt, de a birtokba lépést megelőzően (ne feledjük, hogy a két időpont között akár 2-300 nap is eltelhet!) is megtekinteni, mert ha nem figyelünk oda, úgy az esetleg időközben oda elhelyezett hulladék elszállításának költségei is az új tulajdonost fogják terhelni. 

Ahogy szinte minden vagyontárgynak, úgy a termőföldeknek a birtoklása is számos kötelezettséggel jár együtt, melyek közül igyekeztünk 5 fontosat kiemelni. Ezek áttekintése is segítheti a felelős tulajdonosi vagy befektetői döntéseket, esetleg megalapozhat egy hosszú távra szóló haszonbérleti szerződést, amelyben az egyes földhasználói kötelezettségek teljesítésének rendje is szabályozható.

Akár a földadó, akár a parlagfű, akár a vadkár okoz problémát, vagy egyéb földügyi tárgyú kérdés merült fel benned, írj nekünk a foldkorulipalya@gmail.com címre, és igyekszünk a legjobb megoldást javasolni. Ha pedig javasolnál további témákat, melyekről szívesen olvasnál, vagy a termőföldekhez, az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatás- vagy termékreklámodat szeretnéd elhelyezni a blogon, akkor is keress minket!