Az utóbbi néhány hónapban több cikk is megjelent arról, hogy az ingatlan-, azon belül is a telekárak fékezhetetlennek tűnő emelkedése miatt egyre többen gondolkodnak azon, hogy a települések zártkerti övezeteiben vásárolnak maguknak telket és azon építkeznek. A zártkerti övezetekben található ingatlanok valóban kedvezőbb árakon elérhetők, mint a belterületi építési telkek, azonban ha nem figyelünk oda, sok bosszúság és akár komoly anyagi veszteség is érhet minket egy rosszul megválasztott zártkerti ingatlan megvásárlásával. Bejegyzésünkkel a zártkertekkel kapcsolatos azon alapvető szabályokat és fontos körülményeket mutatjuk be, amelyekre mindenképpen érdemes figyelmet szentelni, ha valaki ilyen ingatlan vásárlását tervezi. Vegyük sorra tehát azt az 5 tényezőt, amire mindenképpen jó, ha odafigyelünk zártkerti ingatlan megvásárlása előtt.

1.) Tulajdoni lap

A legfontosabb, hogy megtudjuk, pontosan milyen zártkerti ingatlant is kívánunk megvásárolni. Ehhez a legjobb tájékozódási pont a tulajdoni lap, melyet a helyrajzi szám ismeretében ügyfélkapun keresztül is lekérhetünk. A tulajdoni lap elárulja, hogy az adott ingatlan mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt áll-e vagy ún. művelés alól kivett kategóriába tartozik. Előbbi esetén a szigorú földforgalmi szabályok vonatkoznak az ingatlan adásvételére (vagyis 1 hektáros méret felett csak földműves szerezheti meg, hatósági jóváhagyás szükséges a tulajdonszerzéshez, sokan élhetnek elővásárlási jogukkal és 5 éves elidegenítési tilalom, valamint művelési kötelezettség is érinti majd az új tulajdonost amellett, hogy szinte lehetetlen a beépítés). Míg a művelés alól kivett területnek minősülő zártkerti ingatlanok kapcsán ez a korlátozás nem áll fenn, tehát akár cég is megvásárolhatja azokat, nincs termőföld-hasznosítási kötelezettség és más földügyi korlátozás sem. 2016-ban és 2017-ben díjmentesen lehetett kivonatni a zártkerteket művelés (és így a termőföld-minősítés) alól, ezzel sok tulajdonos élt is, jelentős értéknövekedést generálva ezzel ingatlanjuknak és jelentősen bővítve a potenciális vevők körét. Mind az épülettel (nyaraló vagy egyéb felépítmény) rendelkező, mind az anélküli zártkertek minősülhetnek művelés alól kivett ingatlannak, ezért is nagyon fontos a tulajdoni lap ellenőrzése. Amennyiben valamilyen épület is található a telken, úgy érdemes az ingatlan-nyilvántartási térképmásolaton is ellenőrizni, hogy hivatalosan is feltüntették-e az adott épületet. A tulajdoni lap természetesen sok egyéb fontos információt is tartalmaz, például megmutatja, hogy milyen esetleges terhek (banki jelzálog, vezetékjog, védettség, stb.) érintik az ingatlant, így ellenőrzése nagyban segítheti a vásárlási döntést.

2.) Helyi jogszabályok

Ahhoz, hogy megtudjuk, ténylegesen milyen beépítési és egyéb építésügyi lehetőségeink vannak az adott zártkerti ingatlan kapcsán, érdemes a települési polgármesteri hivatalban, vagy annak honlapján utána nézni a megvásárolni tervezett zártkert ún. övezeti besorolásának a helyi építési szabályzatban. Ez alapján megtudhatjuk, hogy a kiválasztott telekre mit és mekkora méretben építhetünk, milyen esetleges építésügyi korlátozások állnak fenn. Érdemes továbbá a helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adó) kapcsán is tájékozódni, mert előfordul, hogy egy hétvégi házas zártkerti övezet ingatlanjait nagyobb mértékű helyi adó terheli, mint a lakóövezeti ingatlanokat.

3.) Infrastruktúra

Nem utolsó szempont az ingatlan kiválasztásánál annak közmű-ellátottsága, illetve arról való tájékozódás, hogy a nem teljesen közművesített zártkerttől milyen távolságra található például az ivóvíz-hálózat vagy a vezetékes gázhálózat legközelebbi lehetséges csatlakozási pontja. Azt is érdemes megtudni, hogy az olyan szolgáltatások, mint a szemétszállítás, a posta vagy a közvilágítás elérhető-e és ezek milyen költséget jelentenek az ottlakóknak, esetleg várható-e szilárd burkolatú utak kiépítése, stb.

4.) Környék

Az adott zártkerti övezet közbiztonsági adatairól is találhatunk online információkat, de a lehetőségekhez képest érdemes a szomszédos ingatlanok tulajdonosaival is személyesen egyeztetni, hiszen aki hosszabb ideje ott él vagy tulajdonol egy hasonló zártkertet, az biztosan sok releváns információt meg tudnak osztani a vevő-jelöltekkel. Lehetőség szerint többször, különböző napszakokban is látogassunk el a kiválasztott ingatlan környékére, hogy kiderüljön, van-e például valamilyen hétvégén nem hallható, de hétközben aktív zajforrás (pl. egy közeli üzem) vagy bármilyen más, a lakhatást, pihenést zavaró tényező.

5.) Anyagi szempontok

Amennyiben hitelre is szükség van a vásárláshoz, úgy az 1-2. pontokban foglaltakat még alaposabban javasolt ellenőrizni, hiszen a bankok sokkal könnyebben adnak hitelt egy lakóövezeti telken történő építkezésre, mint egy mezőgazdasági célú zártkertben történő, 3 vagy legfeljebb 10%-os olyan beépítés megvalósítására, amely ráadásul nem is lakóházat, hanem (papíron legalábbis) valamilyen gazdasági épületet eredményez. Ugyanígy az otthonteremtéshez kapcsolódó egyes támogatások, kedvezményes hitelek sem vehetők igénybe gyakran a nem lakóövezetbe sorolt ingatlanokra.

Látható tehát, hogy ugyan messze nem lehetetlen küldetés egy lakhatási célokra is megfelelő zártkerti övezeti ingatlant találni, azonban érdemes legalább a fentebb felsorolt tényezőket figyelembe venni a végső döntés előtt.

Ha zártkertet vennél és további kérdésed merült fel, esetleg javasolnál nekünk olyan további témákat, melyekről szívesen olvasnál a blogon, írj nekünk bátran a foldkorulipalya@gmail.com címre. Ha pedig a termőföldekhez vagy az agráriumhoz kapcsolódó reklámodat szeretnéd elhelyezni a blogon, akkor is keress minket és elküldjük egyedi hirdetési ajánlatunkat.