Régóta és sok helyről halljuk, hogy megéri termőföldbe fektetni a megtakarított pénzünket. Valóban, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termőföld hasonló, mint az arany, mindig, de különösen válságok idején megéri abban tartani a pénzünket. A föld persze nehezebben és szűkebb befektetői körben hozzáférhető, mint az arany, a megvásárlás folyamata is sokkal lassabb. Ugyanakkor az alábbiakban megmutatjuk, hogy miért éri meg valójában termőföldbe fektetni és azt is, hogy akár kicsiben, a befektetési portfóliónk diverzifikálása érdekében, vagy önálló befektetésként is érdemes megpróbálkozni földvásárlással.

A föld ára folyamatosan emelkedik

Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy a termőföld ára folyamatosan emelkedik, még a súlyos gazdasági válságok idején is. Ez nemcsak a hazai földpiacot jellemző tendencia, hanem az egész világon mindenhol így van. Hiszen a termőföld egy olyan vagyontárgy, amely erősen korlátos mennyiségben van jelen Földünkön és amelytől végső soron az emberiség léte az egyik legnagyobb mértékben függ.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/mgfoldarak/2020/index.html) alapján 2020-ban a magyar mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 8,2%-al volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2020. évi haszonbérleti díjak egy hektár szántó esetében pedig 7,3%-al haladták meg a 2019. évit (64.400 Ft volt egy hektár átlagos haszonbérleti díja 2020-ban). Ha mindezekhez hozzátesszük a szintén a KSH által közölt 2020. évi 3,3%-os inflációs értéket, rögtön láthatjuk, hogy akár a termőföld értéknövekedése, akár annak hasznosításából származó jövedelem (tulajdonolt föld bérbeadása esetén mindkettő együtt) jóval az éves pénzromlás mértéke felett hozhatott a konyhára. Kijelenthetjük, hogy az ilyen hozamokkal egy jól menedzselt részvény-portfólió valószínűleg tud versenyezni, az egyéb ingatlanok és az állampapírok már nem, vagy sokkal kisebb eséllyel.

Minimális befektetett munkával is sokat hozhat

Amennyiben tehát bérbe adod a földedet, művelési ágtól függően számíthatsz évről-évre emelkedő haszonbérleti díjakra, mint jövedelemre és nincs más teendőd. Adózási szempontból viszont arra ügyelni kell, hogy csak a határozott időszakra kötött és az 5 éves időtartamot elérő haszonbérleti szerződésekből származó jövedelem mentes a személyi jövedelemadó alól. Amennyiben pedig egy gazdasági társaság tagja a saját cégének adja haszonbérbe a földjét, úgy évi 50 millió forintig lehet adómentes a bérbeadásból származó jövedelem.

Ha pedig Te magad művelnéd a földedet (az újonnan vásárolt földek esetében ezt az adásvételi szerződésben vállalnod is kell), földalapú és egyéb, a terület jellegétől függő támogatásokra lehetsz jogosult. Plusz támogatás jár például azért, ha Natura 2000 gyepterületen a természetvédelmi előírások szerint gazdálkodsz, vagy ha Natura 2000 minősítésű erdőd van és ott figyelsz az erdőgazdálkodás során a természetvédelmi szabályok betartására. Mindezekkel hektáronként akár 100.000 Ft feletti jövedelemre is jogosult lehetsz, amellett, hogy az adott föld tényleges éves hozama is Téged gazdagít.

Az egyre erősödő kereslet felfelé hajtja az árakat

A földpiac egyre inkább keresleti piaccá alakul, hiszen folyamatosan emelkedik a termőföldet vásárolni jogosult személyek – a regisztrált földművesek – köre, akik számára ugyanakkora mennyiségű föld áll csak rendelkezésre, mindez pedig felfelé hajtja az árakat.

A jogalkotók is sokat tesznek azért, hogy ez a keresleti piac erősödjön, illetve, hogy egyre többen válhassanak földtulajdonossá. Hazánkban a legutóbbi példa erre nemrég történt, hiszen az osztatlan közös tulajdonú földekben legalább 3 éve tulajdonjoggal rendelkező személyeknek a vonatkozó törvény megengedi, hogy földműves regisztráció nélkül is szerezhessenek akár a törvényi felső korlátot jelentő 300 hektárnál is több földtulajdont. Ehhez persze minden esetben az évek óta meglévő osztatlan közös tulajdon felszámolása szükséges, de a lehetőség immár minden érintett tulajdonostárs számára adott. A keresleti piacot erősítő harmadik tényező pedig azoknak a földtulajdonosoknak a köre, akik meglévő földterületeiket növelnék további vásárlásokkal (nyilván a törvényi területi korlátok mértékéig).

Várható-e további árrobbanás a hazai földpiacon?

A feltett kérdésre a határozott válaszunk: IGEN. Ennek legalább két, belátható időn belül bekövetkező oka látszik már most is. Az egyik az osztatlan közös földtulajdonok minden korábbinál nagyobb arányú felszámolása. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére vonatkozó új törvénnyel 2021 óta közel 4 millió földtulajdonos kapott reális esélyt arra, hogy megszüntesse a fennállóosztatlan közös tulajdonát és akár jelentős mennyiségű földet szerezzen anélkül, hogy maga földművesként regisztrálna. A létrejövő új 1/1-es tulajdonú, önálló helyrajzi számokat képező földek pedig árrobbanást fognak okozni a hazai földpiacon, amennyiben sokan egyszerre kezdik meg az ilyen eljárásokat. Hiszen ebben az esetben nagyon hirtelen fog piacra kerülni nagy mennyiségű olyan új föld, amely eddig éppen az osztatlan közös tulajdoni forma miatt nem volt piac(forgalom)képes, ami jelentős és azonnali hatást fog gyakorolni a keresleti piacin jellemző árakra. Ezért is megéri tehát hozzákezdeni az osztatlan közös földtulajdon felszámolásához, és hogy miért még, arról nemsokára egy önálló posztban értekezünk majd…

A másik tényező, ami biztosan további földpiaci áremelkedést fog generálni, az a jogi személyek földtulajdon-szerzési lehetőségének megnyílása. Magyarország évek óta küzd az Európai Bíróság előtt a 2014-es Földforgalmi törvény „vívmányainak” megőrzése érdekében, de reálisan az várható, hogy a magyar földpiacot meg kell majd nyitni a jogi személyek tulajdonszerzése előtt is. Ne feledjük, hogy ebben az esetben – ahogy a magyar földműves az EU tagállami állampolgár földművessel – az EU tagállami jogi személyek a magyar cégekkel azonos feltételek mentén tudnak majd földet vásárolni, „mindössze” a tőkeerejükben lehet majd különbség. Nem vakmerőség tehát ezen tényezők alapján további jelentős termőföldár-emelkedést prognosztizálni a hazai földpiacon.

Röviden összefoglalva az eddigieket: mielőbb érdemes tehát befektetni a hazai termőföld-piacba!

A föld mindig igazi „zöld” befektetés lesz

A sokféle részvényvásárlási lehetőség és egyéb csábító befektetési forma kapcsán előszeretettel hirdetik az értékesítők az egyes befektetések fenntartható és zöld jellegét, az azok mögött rejlő társadalmi felelősségvállalási elveket, ami ma már igenis fontos szempont a legtöbb befektető számára. A termőföldek kapcsán viszont evidensnek tartjuk és így nem is hangsúlyozzuk eléggé, hogy bizony ez valóban a legzöldebb és a legfenntarthatóbb befektetési forma. A társadalmi hasznosságáról nem is beszélve, hiszen milyen jóleső érzés egy olyan befektetési forma előnyeiből részesülni, amelytől végső során az emberek élelemmel történő ellátása és a komplex biodiverzitás fenntarthatósága is függ.

A termőföld tehát jól jövedelmező, maximálisan „jövőálló” és kompromisszumnetesen zöld befektetési forma, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni egy gyorsan változó gazdasági környezetben.

Ha Te is termőföldbe fektetnél, de nem tudod, hogyan kezdj bele, vagy javasolnál nekünk további olyan „földkörüli” témákat, melyekről szívesen olvasnál a blogon, írj nekünk bátran a foldkorulipalya@gmail.com címre.